Mi a herevisszeresség és hogyan alakul ki?
A herevisszér-tágulat a heréből a vért elvezető gyűjtőeres köteg tágulatát jelenti, amelynek kialakulása anatómiai okokkal magyarázható. A herékből távozó vért mindkét oldalon a herevénák vezetik el: vénatágulat jellemzően a bal oldali herében szokott kialakulni, mivel a bal herevéna a jobb oldalival ellentétben hosszabban fut, máshová, szinte derékszögben a bal vesevénába szájadzik, így hajlamosabb lehet a kitágulásra.
Abban az esetben, ha a vér a herevénákból nem tud a megfelelő módon tovább áramlani, az erek idővel kitágulnak, megvastagodnak, kanyargóssá válnak. A visszeres vénák a herezacskó felső részén egy idő után kitapinthatóvá, majd akár láthatóvá válnak.
Mik a herevisszeresség jellemző tünetei?
A legtöbb esetben tünetmentes állapotról van szó, amely sok esetben egyáltalán nem is kerül felismerésre. A jellemző tünetek gyakran meleg időben, intenzívebb edzések után vagy hosszabb időn át tartó állás, ülés alkalmával jelentkeznek.
A főbb panaszok az alábbiak lehetnek:
- a herében érzékelt fájdalom,
- a herezacskóban jelentkező húzó, feszítő érzés,
- vagy bármilyen más, kellemetlen érzet a herezacskóban.
Az esetek egy kisebb részében a derék felé kisugárzó fájdalom is jelentkezhet.
Hogyan diagnosztizálható a herevisszeresség?
A herevisszeresség diagnosztizálása a fizikális vizsgálatot követően áramlásos (Doppler) ultrahangvizsgálattal történik. Ez a vizsgálat pontos információkat nyújt a vénák érstruktúráiról és az általános keringési viszonyokról: az erekben a vér áramlásának iránya színkódolva látszik a monitoron. A vénák tágasságát nyugalmi állapotban, majd hasprés alatt is megvizsgálja a szakorvos.
Hogyan kezelhető a herevisszeresség?
A kezelés arany standardja (az általánosan bevett, nemzetközileg is mindenki által egységesen elfogadott módszere) a nyílt, mikrosebészeti műtéti beavatkozás.
A műtétet operációs mikroszkóp alatt végezzük: először egy kis metszést ejtünk a lágyéki régióban, majd az ondózsinórt előemelve felkeressük a visszereket. A legjobb eredményesség érdekében először a verőér és a nyirokerek elkülönítésére kerül sor, ezt követi a tágult vénák lekötése.
Lehetőség van laparoszkóppal végzett műtétre, nyílt sebészi beavatkozásra és radiológiai eljárásokra is, az alkalmazandó módszer megválasztása elsősorban a beavatkozást végző sebész rutinjának függvénye. A nyílt, mikrosebészeti módszerek más műtéti eljárásokkal szemben előnyösebbek, mert itt a legjobb az eredményesség, és legritkább a szövődmények előfordulása.
A nyílt mikrosebészeti beavatkozások menetéről itt olvashat bővebben: Az ivarsejtek termelődését elősegítő műtétek
Mennyi idő múlva várható a spermakép javulása?
A spermakép javulásának csúcsa a mikrosebészeti műtétet követően 6-7 hónappal várható. Javulás az esetek mintegy 75 százalékában következik be.
Célunk az utóbbi években olyan indikációs kritériumok felállítása, amelyek a minimálisra csökkentik a spermakép javulásának szempontjából eredménytelen műtétek arányát.
A spermakép javulásának mértéke nem jósolható meg előre. Szerencsés esetben ez a javulás több évig is fenn tud maradni, és csak ezt követően csökken ismét a spermiumok mennyisége. Fontos figyelembe venni az életkori tényezőket, hiszen a spermakép 6-7 hónapos javulási ideje nem rövidíthető le.